LÚDTALP ÉS A NYÁR
Nyáron a nyitott lábbelik viseletével jobban felfedezhetőek a láb deformitások, remek lehetőség, hogy a sokakat érintő lúdtalppal és a boka, láb problémákkal foglalkozzunk. Kulcsfontosságú, hogy a láb boltozata megfelelő legyen, hiszen testünk alapját képezi.
Mi a lúdtalp?
Fontos tudni, hogy talpunk nem simul teljesen a talajhoz, boltozatos szerkezete miatt. Lábunk három ponton támaszkodik a talajhoz: a sarokcsont gumóján (C), az I. lábközépcsont fején (A) és az V.-ös lábközépcsont fején (B). Ezen pontok közöttük húzódik a haránt boltozat (A-B), a belső (A-C) és külső hosszboltozat (B-C).
Ahhoz, hogy megfelelő boltozatok legyenek az izmok és láb ízületeit alkotó tokok, szalagok jó állapota is kiemelkedően fontos. Amennyiben ez nem tökéletes, a láb statikai felépítése megváltozik és a lábboltozat csökken, vagy teljesen megszűnik, a talp ellapul – lúdtalp alakul ki.
Újszülött korban a láb boltozatos szerkezete még nem alakul ki, ennek helyét zsírpárna tölti ki. Ilyenkor azonban még nem beszélhetünk lúdtalpról. A láb boltozatok 3-4 éves korra alakulnak ki a járás, terhelés, mozgás hatására és a zsírpárna elvékonyodásának következtében. Ezért ettől a kortól érdemes elkezdeni a lúdtalp kialakulását megelőző tornát is.
Jelentkező tünetek:
A lúdtalp előnytelen változások sorozatát indítja el. Csökken a lábizomzat rugalmassága, romlik a láb keringése, ami a teljesítőképesség további károsodásához vezet és korai kopásos, degeneratív folyamatok kialakulását indítja el. Eltolódik a test alátámasztási pontja, kompenzáció jön létre a térdekben, csípőben, gerincen, tartási rendellenességek, izomrövidülések, túlnyúlások jönnek létre.
A felsorolt következmények miatt nagyon fontos a megelőzés, a kialakulás elleni küzdelem, melynek elsődleges eszköze a lábizomzat megerősítése rendszeres tornával, az adott évszakokban természetes talajon történő mezítlábas közlekedés, a megfelelő cipő viselése.
Cipőben vagy mezítláb?
Járásunk, izmaink szempontjából fontos a közvetlen kontaktus a talajjal, hiszen itt sok proprioceptor és érzőideg található, amelyek továbbjuttatják az ingert az izmoknak. Ezért fontos lenne, hogy minél többet legyünk mezítláb és lehetőleg minél változatosabb, egyenetlen felszínen sétáljunk. Ez nyáron könnyen megoldható. Izgalmas lehetőség egy park, ahol változatos nagyságú kavicsok, farönk is található, és göröngyös földön, fűben, homokban is
tudunk közlekedni. Otthoni megoldásra akár rizsszemek, babszemeken, kavicsokon való séta is kiváló lehet.
Ajánlott gyakorlatok, torna
A lúdtalp tornát mindig mezítláb, napi rendszerességgel végezzük és 15-20 percig tartson. A feladatokból 6-8 ismétlésszám történjen. Elsődleges célja, hogy a lábboltozatokért felelős izmokat megerősítsük. A fokozatosság elve szerint az alapmozdulatok gyakorlásával, megtanulásával kezdjük és utána következhetnek a valamilyen eszközzel történő feladatok. Az eszközhasználat nem feltétele a
tornának, de a gyerekek számára élvezhetőbbé teszi a tornát. Egyszerű, minden háztartásban megtalálható eszközöket tudunk használni közben (pl. papírzsebkendő, szalvéta, ceruza, kupakok, üveggolyó, fonál…). Kiemelten fontos, hogy a gyakorlatok
során a gyermekek a lábujjakat használják, bokaízületből dolgozzanak és ne a térd, csípő mozgatásával végezzék el a feladatokat.
Néhány gyakorlati példa ülő helyzetben, nyújtott, enyhén terpesztett lábak mellett:
Könnyen kivitelezhető gyakorlat pl. ha a padlón elszórt építőkockákat, üveggolyókat a lábujjak hajlításával felvesszük és így gyűjtjük össze, vagy a szennyeskosárból a mosógépbe így pakoljuk át a ruhákat.
Papírzsebkendővel is tornázhatunk (először érdemes egy rétegűvel, hogy sikerélményünk legyen, majd haladhatuk a kettő és háromrétegű felé). Zsebkendőt felvesszük a lábujjakkal és egyik lábfejből a másik lábfej felé adogatjuk. A papírzsebkendőbe belekapaszkodva az ujjakkal bokából végezve a mozgást apró darabokra tudjuk szakítani, majd ezután ezeket a kis darabokat lábujjakkal felszedve gyűjtsük össze a szemetesbe.
A kompenzáló mozgásokra figyelni kell, ki kell korrigálni. Amennyiben tanácstalanok vagyunk, érdemes felkeresni egy orvost, majd gyógytornászt, így már nem maradnak megválaszolatlan kérdések, tanácsokat kapunk és bátran végezhetjük a tornát.
Erik H. Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete szerint, habár az emberek személyiségének alakulása egész életen át tartó, folytonos folyamat, mégis nyolc, egymástól jól elkülöníthető és jellegzetességekkel tarkított szakaszra osztható fel. Ez a nyolc életszakasz a lélektani feladataival előre meghatározott lépcsőknek tekinthetők az emberek életében, és minden korszak egy krízist vagy kihívást is jelent egyben. Az egészséges lelki fejlődés kulcsa az életszakaszban adott krízisnek a sikeres megoldása, ugyanis a krízis a fejlődés velejárója, azaz egy lehetőség a magasabb lélektani szintre történő továbblépésre. Azt jelzi, hogy a személyiség már nem tud hatékonyan működni tovább, mint a korábbiakban, hanem bizonyos működési keretek, munkamódok újra fogalmazására, bizonyos kérdések megválaszolására van szükség önmagunk számára. A sikertelen megoldás, vagy a megoldás keresésének halogatása viszont különböző pszichés problémákat, pl. szorongásos zavarokat idézhet elő, ezért érdemes lehet azonosítani időről-időre azt az életszakaszt, amelynek jellegzetességei aktuálisan illenek ránk, és tudatosítani az ezek alapján ránk váló életfeladatot, felkészülve a fejlődési krízis átélésére.
A nyolc szakasz és lehetséges kimeneteleik:
A fentiekből következik, hogy a ciklusok kritikus időszakokat is magában foglalnak, amely során erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy az adott szinten megjelenő képességeket megfelelően kiterjesszük és birtokba vegyük fokozatosan, az évek során. Új fejlődési szakaszba „lépünk”, amikor a testi-fizikai érés, a mentális műveletek és a társkapcsolati jellemzők együttesen jellegzetesen új mintázatot mutatnak.
Krízise a bizalom kialakulása és a bizalmatlanság megélése. Kedvező kimenetel esetén a csecsemőben megerősödik a szülői közelség és szeretet hatására a bizalom és az optimizmus. A csecsemőkor során a gyermek megtanulja, hogyan lehet kapni és elvenni (mindemellett a csecsemő is tanítja az édesanyát adni!). Ha egymásra hangolódik az anya és gyermeke, akkor kialakul a bizalmi kötődés és ezáltal a bizalom megélése, ha nem, akkor bizalmatlanság alakul ki.
Krízise az autonómia és a szégyen, valamint kétely mentén szerveződik. Az életfeladat kedvező megoldása esetén kialakul az önkontroll és a megfelelés érzése a gyermekben, azonban kedvezőtlen kimenetel során megfigyelhető a gyermek viselkedésében, hogy túlzottan foglalkozik önmagával, illetve hajlamos a kényszeres viselkedésmódokra. A korai gyermekkor során lehetővé válik az izomműködés akaratlagos irányítása, itt tudja átélni a gyermek, hogy az anyától független, autonóm lény.
Krízise a kezdeményezés vagy bűntudat érzése körül forog. Kedvező kimenetel esetén önálló cselekvés tervezésére és megvalósítására kompetens gyermeki viselkedés alakul ki. Kedvezőtlen kimenetel – ami az előbbi viselkedéseket nem engedi meg a gyermek számára – a bűntudat és pszichoszomatikus betegségek megjelenésének esélyét növeli. Az óvodáskorban – Freud szerint – az lehet a konfliktus és bűntudat feloldása, ha a gyerek az azonos nemű szülővel azonosul.
Krízise a teljesítmény vagy kisebbrendűség érzése köré rendeződik. Kedvező kimenetel esetén intellektuális, fizikai és szociális kompetencia érzése jelenik meg a gyermek érzelmi világában, míg kedvezőtlen kimenetel során a kisebbrendűség érzés és negatív önértékelés tendenciái erősödnek meg. Az iskoláskor a teljesítményképesség időszaka: az egészséges gyermek élvezi, hogy aktív, produktív és alkot, de ha ezt nem tudja átélni, kisebbrendűségi érzés alakul ki benne.
Legfőbb krízise az identitás kialakulása vagy szerepkonfúzió megélése. Kedvező kimenetel esetén egységes, önálló énképet alakít ki a fiatal. Kedvezőtlen kimenetel esetén azonban identitásdiffúzió, akár kriminalitásba átfordulás jelenhet meg. A serdülőkor – Erikson szerint – a legfontosabb, egyben legkritikusabb életszakasz. Az identitáskrízis sokszor elnyúlik, fiatal felnőttkorban fejeződik be. Ebben az időszakban birkózik meg a serdülő a nemi éréssel, a felnőttszerep bizonytalanságaival és itt integrálja mindazt, amit az előző időszakokból hozott magával.
Jellemző krízise a bensőségesség elérése, vagy az elszigetelődés. Kedvező kimenetel esetén szoros, tartós, intim kapcsolat kialakítására, és pályaelköteleződésre kerül sor, amíg kedvezőtlen kimenetel esetén szociális elszigetelődés következik be sok esetben, és gyakori érzéssé válik a magány. A fiatal felnőttkor az érett párválasztás időszaka, ekkor már meghaladjuk az „énes” korszakunkat.
Krízise az alkotóképesség vagy stagnálás átélése. Kedvező kimenetel során megjelenik a fokozott törődés a családdal, társadalommal és a jövővel. Kedvezőtlen kimenetel esetén az addigi teljesítménnyel való elégedetlenség érzése jelenik meg, ami akár életpálya-módosítást tesz szükségessé. A felnőttkorban az érett embert foglalkoztatja az utódok megteremtése, a róluk való gondoskodás, annak átélése, hogy szükség van rá. Akinek nincs meg ez a lehetősége, fokozatosan beszűkül, elsivárosodik.
Ennek a korszaknak a krízise integritás vagy kétségbeesés köré szerveződik. Kedvező kimenetel esetén az élettel való megelégedés érzése jelenik meg, valamint a halál gondolatával való tudatosulás. Kedvezőtlen kimenetel esetén következik be a kétségbeesés, fokozott halálfélelem, elégedetlenség.
Erikson szerint tehát a személyiség fejlődése egy olyan életutat jelent, ahol „próbatételek” várnak az egyénre (hasonlóan, mint a mesék hőseire). A fejlődést nem a nehézségek elkerülése jelenti, hanem éppen az segíti, ha erőfeszítéseket teszünk azok megoldására, amely folyamatok pedig új készségek, képességek kialakításával járnak együtt. A krízis ezek alapján a fejlődésben fellépő nehézséggel teli időszak, valójában egyfajta „normatív krízis”, amellyel való találkozás a fejlődés elkerülhetetlen feltétele. A krízisek kimenetele, megoldása lehet pozitív vagy negatív, amely megoldatlansága esetén a későbbi életre is kihat. Ez a fejlődés- vagy kríziselmélet segít megérteni, hogy miért lehet egyenetlen a gyermeki fejlődés, miért láthatunk megtorpanásokat az emberek személyiség fejlődésében. (Például a krízissel teli időszakban a gyermekek – és felnőttek – teljesítménye visszaeshet.) Fontos, hogy támogató, türelmes környezetben a normatív krízisek általában rendeződnek és a személyiség gazdagodik, bővül új, tanult és elsajátított készségekkel az érés során.
Forrás: Erikson, E. (1957): Az emberi fejlődés nyolc szakasza.
Hozzávalók:
Elkészítés:
A kimagozott datolyákat áztassuk be a vízbe kb. 2 órára. Ha nincs időnk, a mikrohullámsütőbe is betehetjük 1 percre. A mandulát tegyük késes aprítóba és 2-3 mp-ig daráltassuk, ezt a folyamatot késsel is végezhetjük. A lényeg, hogy durvára törjük vele az olajos magvakat. A sárgarépát pucoljuk meg és aprólyukú reszelőn reszeljük le. Miután felpuhult a datolya, az áztatóvízzel együtt tegyük a késes aprítóba, és addig dolgoztassuk, míg homogén masszát nem kapunk. Ekkor már minden hozzávalót előkészítettünk, már csak össze kell őket keverni. Ez mehet a késes aprítóban is vagy akár egy tálba fakanál segítségével. A kókuszreszelék mennyiségét fokozatosan adjuk a masszához. Amikor már úgy ítéljük meg, hogy golyókká formázhatók, egy dobozba szórjunk egy kevés kókuszreszeléket és hempergessük bele a kész golyókat. Ezzel a mennyiséggel kb. 28 golyócskát kaphatunk. Hűtőszekrényben eltartható akár 1 hétig is. Tízóraira vagy uzsonnára tökéletes választás.
Hozzávalók:
A gyümölcslé természetesen kiváltható bármilyen gyümölccsel. Gyümölcscentrifuga segítségével kinyerhető a gyümölcsnek a leve. (Én multivitamin és meggynektár ízű gyümölcsleveket használtam.)
/Ha gyümölcsök levét szeretnénk kinyerni, akkor használjunk pl. narancsot és almát, mert ezeknek magas a nedvtartalma és hogy szép színe legyen sárgarépát is tegyünk mellé./ Mérjünk ki konyhai mérlegen 10 gramm zselatint. Érdemes már a főző kisedénybe mérnünk. Majd helyezzük a tűzhelyre és a kimért 100 ml gyümölcslét öntsük rá és gyújtsunk alá. Folyamatos kevergetés mellett addig főzzük, míg majdnem elkezd forrni. Ha egy pillanatra forr szedjük is le és kész is. /A zselatint nem szabad sokáig forralni, mert elveszti gélesítő tulajdonságát és így nem fog összeállni a gumicukor./ A kész masszát öntsük a szilikonos formákba, majd helyezzük a hűtőszekrénybe 2-3 órára, hogy biztosan megdermedjenek a gumicukrok.
A parlagfű allergia manapság nagyon gyakori, sokan küzdenek a növény virágzásának időszakában allergiás tünetekkel. A pollennaptár szerint a parlagfűszezon augusztus közepétől október közepéig tart, ám az időjárástól függően ennél hosszabb is lehet. Ha az ősz enyhe, a pollenek akár október végéig is okozhatnak tüneteket. A tendencia várhatóan folytatódik, ugyanis a globális felmelegedés miatt, tíz évente 3-5 nappal hosszabbodnak a pollenszezonok.
Nátha vagy szénanátha?
Tavasztól őszig sokan küzdenek a pollenallergia következtében szénanáthás tünetekkel. Ha a szabadban orrdugulás, orrfolyás, szemviszketés, könnyezés és tüsszögés jelentkezik. A tünetek kapcsán először a legtöbben arra gondolnak, hogy csak a változékony időjárás miatt megfáztak. A nátha azonban 7-10 nap alatt rendszerint elmúlik, így ha már hosszabb ideje tüneteink vannak, forduljunk allergológushoz. A parlagfű allergia tünetei bárkinél jelentkezhetnek, felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt előfordulhat, kialakulhat már óvodáskorban is, de akár 40 évesen is jelentkezhetnek az első tünetek.
A parlagfű allergia tünetei megjelenhetnek fokozatosan. Ilyenkor az év egy adott időszakában évről-évre visszatérő panaszaink vannak, melyek az évek előrehaladtával, kezelés nélkül fokozatosan rosszabbodnak. Előfordulhat azonban az is, hogy a parlagfű allergia hirtelen erős tünetekkel jelentkezik. A korábbi években semmilyen panaszunk nem volt – vagy annyira enyhe, hogy nem tulajdonítottunk neki különösen jelentőséget – majd egyszerre kivörösödött szemekkel, könnyezve és tüsszögve jelenünk meg a rendelőben.
A parlagfű allergia megerősítésére allergiavizsgálatot végeznek, amely pollenszezonban, az allergén növény pollenszórásának idején nem alkaros bőrpróbával, másnéven Prick-teszttel, hanem vérből történik.
A parlagfű allergia kezelése
Az allergológus a laboreredményeket összeveti a tüneteinkkel, és ha a kettő alátámasztja egymást, akkor megállapítja a parlagfű allergia diagnózisát. Ezt követően pedig összeállítja a kezelési tervet. A parlagfű allergia tünetei alapvetően két módon kezelhetők: tüneti és tartós kezeléssel. A tüneti kezeléshez tartoznak az allergia gyógyszerek: például antihisztamin tabletta, szemcsepp vagy szteroid orrspray. Az, hogy kinél melyik készítményt javasolja a szakorvos függ az egyén panaszaitól, azok erősségétől is, ennek megfelelően választja ki a hatóanyagot. Aki nem szeretne gyógyszereket szedni, vagy azok hatását nem érzi megfelelőnek, a tartós kezelés és az allergén specifikus immunterápia is szóba jön. Ezzel nemcsak a tüneteket kezelik, hanem a parlagfű allergia kiváltó okát, az immunrendszer kisiklott működését állítják helyre. A 3-5 éven át tartó kezelés így tartósan, akár 10-12 évre is megszünteti a panaszokat, valamint bizonyítottan megakadályozza a súlyosabb allergiás betegség, az allergiás asztma kialakulását.
Forrás: Budai Allergiaközpont