Test

MÁRCIUS 4. – ELHÍZÁS VILÁGNAPJA

Az elhízás egy népbetegség, olyan kórállapot, amelynek során a szervezet zsírraktározása olyan mértékű, hogy az káros lehet az egészségre. Számos betegség kialakulásának rizikótényezője, óriási egészségügyi kockázatot jelent. Növeli a cukorbetegség, szívbetegségek előfordulásának gyakoriságát.

Nagyon fontos a megelőzés, vagy ha adott a probléma akkor gyökerestől kell azt kitépni.

A túlsúly mögött jellemzően a mozgáshiány mellett a hibás táplálkozási szokások állnak, a felesleges tápanyagot a szervezet zsír formájában elraktározza. Megelőzésében szerepe van az egészséges, változatos étrend követésének, rendszeres testmozgásnak, megfelelő mennyiségű alvásnak és a stressz csökkentésének.

Felnőtteket és gyerekeket egyaránt érintő probléma. Az obezitasra való hajlam öröklődhet is, de ennél fontosabb, hogy a családtagok általában hasonló életmódot folytatnak. Fontos a gyermekkori elhízás visszaszorítása, mert esetükben előreláthatóan felnőttként is fennálló problémává alakul.

Az elhízás diagnosztikája:

Az elhízás mértékének megállapítására jól használható a testtömeg index (BMI).

Segítségével jól megállapítható milyen fizikai aktivitás javasolható. Ezt úgy tudjuk kiszámolni, hogy a kilogrammban megadott testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. Például 180cm magas és 80 kg súlyú egyén BMI-je (80/1,8×1,8) 24,96.  Fontos megjegyezni, hogy pl. a testépítők esetében mutathat túlsúlyos értéket a BMI, ám nem a zsírszövet, hanem az átlagosnál nagyobb tömegű izmaik miatt. A normál érték 25 alatt van.

• Túlsúlyos (25-29,9 BMI): amennyiben egészséges, panaszmentes, fokozatosság elvét betartva kötetlenül végezhet testmozgást.
• Elhízott (30-39,9 BMI): 50 évnél fiatalabbak esetében, amennyiben panaszmentesek, az általános irányelveket betartva végezhetnek testmozgást, egyéni adottságoknak megfelelően. 50 éves kor felett előzetes vizsgálat lenne szükségszerű.
• Kóros elhízás (40 feletti BMI): ilyen súlyos fokú elhízás esetében kórházi körülmények mellett, orvos és gyógytornász felügyeletével végezhető a mozgásterápia. Döntő többségében ilyenkor már egyéb betegségek is fennállnak.

Az elhízás mértékétől függetlenül, amennyiben koszorúér-betegség, vagy az elhízás mellett szív-, légzőszervi betegség is fennáll akkor terheléses EKG vizsgálat szükséges a mozgásterápia megkezdése előtt.

Kezelése:

Az elhízás kezelése hosszabb folyamat. Kulcsfontosságú az életmódváltás. Szakember segítségével, megfelelő módon és ütemben tudjuk elérni a kívánt célt. Kezeléséhez multidiszciplináris megközelítés szükséges. Hozzáértő szakember segítségével meg kell határozni a testreszabott legmegfelelőbb súlycsökkentő diétát, a bevihető napi kalória mennyiséget, az ajánlott mozgásformákat. A gyógytorna nagy százalékban szerepet játszik az utógondozásban, a fizikai aktivitás megtervezésében, a helyes kivitelezésben segít. Elengedhetetlen a megfelelően összeállított étrend és mozgásprogram folyamatos, kitartó követése. Az orvosilag nem megalapozott fogyókúrák miatt kialakuló jo-jo effektus hozza vissza a legtöbb súlytöbbletet hosszú távon.

Fiatal korban, 20 éves korig, általában heti 6-7 óra testmozgásra van szükség. Ebből a későbbiekben engedni „kell”, kb. 10 évente heti 1 órát, tehát 30 éves korban heti 5-6, 40 éves korban 4-5, 50 éves korban 3-4, 60 éves korban 2-3 óra testmozgás kívánatos. és ezt a heti 2 órát idősebb korban is fenn kell tartani ügyelve a rendszerességre. Gyaloglással napi tízezer lépés sport nélkül is teljesíthető elvárás.

A mozgásprogram megtervezésében a gyógytornász tud segíteni. Oda kell figyelni arra, hogy mennyit mozgunk és milyen jellegű mozgást végzünk egy nap. Hiszen a fizikai munkát végző emberek munkaidő alatt folyamatos mozgásban vannak, de az nem egyenértékű a célirányos gyakorlatokkal. Megfelelő mozgásiránnyal, mozgássorozattal mobilizálhatjuk az ízületeket, lazíthatunk, ahol szükséges, illetve erősíthetjük az elgyengült izmokat, normalizálhatjuk az izmok tónusát. A megfelelő módon, mennyiségben és ütemben végzett mozgásterápia segít megőrizni az ízületek állapotát, fejleszti az állóképességet, javítja a vérkeringést, segítik az anyagcsere folyamatokat.

Minden esetben egyénre szabottan, fizikai, általános állapotnak megfelelően kell mozgásformát választani, amiben segít a gyógytornász.

Kocogás helyett kerékpározás

Fontos, hogy a jelentős testsúlytöbblettel rendelkezőek az ízületek védelme érdekében válasszanak inkább más, ízületkímélő mozgásformát a kocogás, futás helyett, ilyen pl. az  úszás, vagy a kerékpározás. A mozgásterápiában fontos a fokozatosság és a rendszeresség. Túlsúlyos egyén kezelésében szerepel az izomerősítés és az állóképesség fejlesztését szolgáló mozgás egyaránt. Mivel a légző rendszerre is negatív hatással van a testsúlyfelesleg, így légzőgyakorlatok végzése is ajánlott. A gyógytornász az egészségi állapotot figyelembe véve határozza meg a kezelés menetét. Minden esetben reális célt kell kitűzni. Érdemes hetente háromszor, négyszer mozogni, amennyiben el szeretnénk érni a célt. Testsúly optimalizálás érdekében a táplálkozásra és a mozgásra is egyaránt figyelni kell, ezek kéz a kézben járnak, egyik sem elhanyagolható.

Hasznos információk elhízás esetén:

• Először a kardio jellegű mozgásokat részesítsük előnyben, hogy meginduljon a zsírégetés, ezek közül is azokat, amelyek nem terhelik nagyon a szervezetet, ízületeket.
• Az intenzitás eleinte csak nagyon gyenge legyen, általában kezdetben 50-60%-os ,,nem szabad kifulladásig végezni a választott mozgásformát.
• Optimális választás lehet a nordic walking, úszás, aqua fitness, kerékpározás, pilates, jóga.
• Fokozatosan szoktassuk hozzá a szervezetet a sporthoz.
• Első alkalommal rövidebb ideig, hetente többször és kisebb intenzitással kezdjük.
• Állapotnak megfelelően növeljük a terhelést.
• Célszerű inkább az időtartamot növelni.
• Állóképességünk javulásával összhangban erősítő gyakorlatok végzése is elengedhetetlen.
• A gyógytorna lehetőségével egyre többen megismerkednek és találkoznak annak pozitív hatásaival.  Önmagában nem elegendő a túlsúly kezeléshez, de elengedhetetlen része.
• Minden nap számos lehetőség kínálkozik a mozgásra, például, ha a mozgólépcső vagy lift helyett inkább lépcsőzést választjuk, házi munka végzése, kutyasétáltatás. Ezáltal minden nap egy kicsit mozoghatunk, különösebb erőfeszítés nélkül.
• A fizikai aktivitás nehézségi fokozatai:
• alvás
• fekvés (TV nézés, olvasás)
• könnyű: ülő foglalkozás (varrás, kézi mosás, vitorlázás)
• méréskelt: gyomlálás, kapálás, síelés, tánc
• nehéz: favágás, lapátolás, kosárlabda

Készítette:

Lőrinc Klaudia

dr. Wernerné Eszter Rita