Krízishelyzetek – háborúk, járványok, súlyos betegségek lélektani hatásai
Ahogyan a stressz-, úgy az életfolyamban időnként fellépő krízishelyzetek is természetesek – „az élet sava-borsa”. Az olyan megterhelő, változással járó élethelyzetek, mint betegség, haláleset, munkahelyváltás vagy „csak” munkahelyi konfliktus, illetve aktuálisan a járvány, háborús helyzet mind megterhelik az embereket, mivel a fokozott igénybevétel hatására a korábban sikeresen kialakított és alkalmazott megküzdési módok nem segítik kellőképpen az alkalmazkodást az új, kihívást jelentő helyzethez.
A krízishelyzetbe került emberek legtöbb esetben fokozott kétségbeesést, reménytelenséget, a tudati működés megváltozását, hangulatkitöréseket és ingadozásokat tapasztalják. Felerősödhetnek a félelmek, az aggodalmak, gyakran megváltozik a környezethez való viszonyulás. Egy krízisállapotban zaklatottabb hangulatot lehet tapasztalni, mert az aktuális helyzetet veszélyesnek ítéljük meg, de elkerülni vagy megszüntetni nem lehet, ahogyan sokszor azt sem lehet látni, hogy meddig fog tartani – ez pedig tovább fokozza a bizonytalanságot.
A zaklatottság érzése lecsökken vagy akár el is tűnik hetek alatt a legtöbb esetben, és ideálisan az egyén a krízisállapotból talál megoldási módot, elfogadható kiutat. A sikeres megoldás hatására bővül, „növekszik” a személyiség (ez a jelenség az ún. posttraumás növekedés), pl. én-erő és önbizalom növekedés figyelhető meg a traumát, krízist követően, vagy a személyiség érettebbé válik, átalakul az értékrend, fokozottabbá válik a társadalmi szerepvállalása.
Amíg viszont krízisben van az egyén, ami lélektani hatásokkal jár a megszokott működésre vonatkozóan, érdemes teret engedni a felgyülemlett érzéseknek – ezeket a sokszor nehéz és kellemetlen emóciókat fontos megfogalmazni, elfogadni, ventillálni, és megosztani másokkal. Segítsünk magunkon és másokon azzal, hogy időt adunk a megnyugvásra. Ehhez a legegyszerűbb gyakorlat a lélegzés, a légzőgyakorlatok rendszeres végzése. Nem a problémát oldja meg, de hozzásegít ahhoz, hogy a probléma nyugodtabb megközelítéséhez, majd annak megoldásához alkalmasabb állapotba kerüljünk, ugyanis a megfelelő lépéseket, működő alternatívákat csak nyugodt idegrendszerrel lehet kigondolni és megvalósítani. A zaklatott, érzelemvezérelt állapot valószínűleg azonnali, megfontolás nélküli cselekvést alakít ki, ami a legtöbb esetben nem célravezető a krízis megoldása szempontjából.
Egy lehetséges légzésgyakorlat:
„Belélegzem, odafigyelek arra, hogy belélegzem. – Kilélegzem, odafigyelek arra, hogy kilélegzek.”
„Belélegzem, tudom, hogy ez az érzés, amit érzek, bennem van. – Kilélegzek, tudom, hogy ez csak egy érzés, és én sokkal több vagyok, mint egy érzés.” (Thick Nhat Hanh).
Forrás: Mogyorósy-Révész – Érzelemszabályozás a gyakorlatban, 2021.